Terraria
Link1(Piratebay Utorrent kell hozzá)
Link2(Send Space sima letöltés)
INTEL CPU:Pentium 4 1.8GHz
AMD CPU:Athlon XP 1700+
Nvidia GPU:GeForce 210
AMD GPU:Radeon X600
RAM:1Gb
OS:Windows Xp
Direct X:DirectX9
HDD:2Gb
Kell hozzá: DirectX, XNAframework, Netframework4.0, Visual pack
Ha tetszett a játék támogasd a fejlesztőjét, és vedd meg!
Leírás a játékról(Forrás: Technet):
Manapság reneszánszukat élik a retró hangulatra, szabályokra és játékosokra építő játékok. A Terraria azonban több egyszerű merengésnél!
Hála az egyre olcsóbb, könnyebben használható és független fejlesztő-barát online disztribúciós hálózatnak, a PC-n újra virágzásnak indultak az újszerű, kis költségvetésű, de annál nagyobb ötletekkel bíró játékok. A Terraria is egy ezek közül: műfajilag első pillantásra valahol a Minecraft, a felfedezős akciójátékok (pl Metroid) és egy szerepjáték közti limbóban létezik. Amolyan Diablo, Minecrafti tereprendezési lehetőségekkel, gyönyörűen megrajzolt – avagy mások szerint ósdi – két dimenzióban előadva. Fontos megjegyezni, hogy a Minecraftnál sokkalta több tartalommal bír!
Minek nevezzelek?
A játék többeket átvert. Egyesek valamiféle kétdimenziós Minecraftot vártak, azonban ez csak egy részlete a játéknak. Valójában a játék közelebb áll egy szerepjátékoktól leső akciójátékokhoz, és ehhez adták hozzá a Minecraftban megismert tereprendezési funkciókat. Bizonyos tekintetben felhasználóbarátabb, könnyebb, nem sokkol annyira a szabadsággal, pedig amint az ember utána néz, rájön, hogy egydimenzió elvesztése árán mennyi mindent is kap.
Mire fel?
Az idén januárjában elkezdett játéknak ugyan nincsen gyakorlatilag végtelen játéktere, azonban a „kisebb” (értsd: a nagy pályán hosszú percekbe telik a leggyorsabb karakternek is átfutni a pálya másik oldalára) játéktér is éppen elegendő felfedeznivalót tartogat. A kezdő játékos céljai meglehetősen egyszerűek: házat építeni az este előmászó zombik és repkedő szemgolyók ellen, aztán felkészülni a visszavágásra. A játék ugyanis jelenleg három főellenséget tartalmaz az átlagos kisebb-nagyobb gonoszok mellett, akik ellen kezdetekben semmi esélyünk nincsen.
Egy régi világ
A Terraria nem próbálja letagadni grafikai gyökereit, inkább mindent megtesz a régi ismerős grafika kihasználására. Míg a mai játékok közül nem egynél tapasztalható a megannyi csak épp elég mértékben saját feje után menő grafikus által összehozott zavart összevisszaság, itt ilyenről nincs szó. A régi korokat idéző grafika ugyan nem brillírozik mindenféle effektekkel, nem fogja megenni reggelire a többszázezres gépet, azonban egy valamije az van: bája.
Egy barátságtalan világ
Óriási különbség a Minecrafttal szemben, hogy a Terraria nem futtatható „békés” módban. Mindig lesznek szörnyek, hiszen ők adja a játék lelkét: a tucatzombitól a nagyra nőtt földigilisztán át a démonokig elég sok ellenfelet találunk, bár talán lehetne még ugyanennyi. A legnagyobb változatosság természetesen a zselé-lényekből van, valószínűleg azért, mert azokat lehet legkisebb munkával egyedivé (értsd: más színűvé) tenni. Egy zombi az marad zombi, és a sötétebb részekben csak az különbözteti meg a csontváztól, hogy az mélyebben tanyázik.
A világ horizontálisan és vertikálisan is több részre tagolódik. Fejünk felett néhány sziget lebeg, amelyeken néha még mini szentélyek is találhatóak. Lefelé ásva – ezzel a foganatossággal a játék során meg fogunk ismerkedni, azt garantálom – a sima föld helyt ad először a kisebb köveknek, majd a sziklának, végül pedig eljutunk az alvilágba, és azon keresztül a pokol kénköves bugyraiba. A másik tagolódás veszélyességi sorrendben a sima világ, a földalatti dzsungel, a Romlás (Corruption), illetve a végjáték másik helyszíne, az egyszerűen csak Kazamatának (The Dungeon) nevezett kacskaringósan lefelé száguldó labirintus jön.
A főellenségeken kívül két extra, nagyjából teljesen véletlenszerűen bekövetkező extra borzolhatja kedélyeinket. Egyfelől a Vérhold, amely hatására a zombik megemberelik magukat és képesek végre betörni az ajtókat, valamint természetesen a szörnyek sokkal nagyobb számban jelennek meg, másfelől pedig a Goblinhardsereg támadása, amely elég beszédes név ahhoz, hogy ne kelljen tovább magyaráznom.
Persze a vérhold is a lehető legjobb helyen fogott meg
Egy saját világ
Az otthonteremtők számára a Minecraft egyik hátránya, hogy az alapjátékban alig található néhány bútor. A Terraria ezen a téren klasszisokkal előrébb jár, hiszen itt a kukától a kakukkos órán és a csilláron át a kádig sokkal nagyobb választék áll rendelkezésünkre. Az egyedüli sajnálatos tény, hogy ezek többségének előállítása a kezdők számára elég sok nyersanyagba kerül, illetve néhány csak a végjáték helyszíneiről szerezhető be. No persze van megoldás, a különböző „segédprogramok” használata.
A játék ugyan hajaz kinézetre a régebbi szerepjátékokra, azonban a karakterek szinte egyáltalán nem fejlődnek. Nincs tapasztalati pont, nincs kaszt, nincs bandukolás a nagymesterhez a következő varázslat betanulásához. Egyedül életerőnket és mannánkat tudjuk növelni – kétszázig – és ezzel a karakterünk fejlesztését le is tudtuk.
Illetve mégsem: a játék ugyanis kilenc (néha egymásból) összerakható páncéltípussal rendelkezik, a rézpáncéltól a meteorok maradványából összerakott páncélon át a pokolkőből kovácsolt olvadt megoldásig. Ezek egyre nagyobb védelmet biztosítanak, valamint a felük a sima védelmen kívül saját extrát hordoz. Például gyorsítja támadásunkat, avagy lőszerfogyasztásunkra van jótékony hatással.
Közelharci fegyverek esetében kissé nagyobb a választék. A legelső összetákolt darabunk egy egyszerű (és nem hewlett) fakard. Itt négy osztálynyi átlagos fegyverzet után már a nevezett darabok jönnek, és még milyenek! Az utalásokat, tisztelgéseket kedvelők számára tartogat egy-két ismerős részletet itt a program, bár azért van itt elcsépelt, mindenhol előforduló darab is.
A közeliek után jönnek a távolsági fegyverek, itt a sima íjtól a dobótőrön, a bumerángon és a muskétán át a „mini-cápa” nevezetű szörnyetegig meglehetősen sok ikonikus darabot vehetünk virtuális kezünkbe. A varázslatokat és a kiegészítőket pedig még meg sem említettem.
A játék PvE és PvP rendszerben is játszható online. Akinek ez a két betűszó nem mond semmit, az első annyit tesz, játékosok a világ ellen, a második pedig játékosok egymás ellen. Azaz összejátszhatunk a haverokkal egy saját világban, vagy éppen megmutathatjuk nekik, ki is az úr a neten.
Perzisztens világ
A Terraria bizonyos szempontból az MMO-k egy fontos ismérvét is magán viseli: a karaktereink megtartják tulajdonságukat, felszerelésüket az egyjátékos illetve a többjátékos meccsek közt is. Ráadásul választottuk úgy, hogy az esetleges elhalálozásunk esetén csupán pénzt veszítsünk, tárgyakat ne. Persze ott a legnehezebb fokozat is, amelyben a karakternek csupán egy élete van.
Megéri?
A Terraria még erősen fejlesztés alatt van. Az igazat megvallva ez szinte az összes ma felkapott „indie” (független fejlesztők által készített) játéknál így van. Egy kissé kevésnek találom a mindössze három főellenséget, és lehetne több szörny is. Azonban ezen hiányosságokkal a fejlesztők is tisztában vannak, és a frissítésekkel gyakran jönnek – bár néha csak minimális változtatáson átesett – új szörnyek.
Ezt leszámítva a játék élvezetes. Akinek a Minecraft túl unalmas volt, vagy csak félt az egész képernyőt betöltő sziszegő pókoktól (itt csak pókhálók vannak), avagy inkább az ilyen SNES-ízű grafika vonzza, annak a Terraria csodálatos időtöltést ígér. A Terraria erőssége a véletlenszerűen generált világ felfedezése, a kalandozás, majd csak azt megunva az építés vagy épp a rombolás. A játékot a Steam online rendszerében lehet megvásárolni, tíz euróért darabját, vagy harmincért egy négyes pakkotA vásárláshoz rendelkezni kell egy Steam felhasználói fiókkal, illetve online fizetésre alkalmas bankkártyával, vagy PayPal fiókkal. Kellemes szórakozást!
Forrás(Technet):http://www.technet.hu/game/20110814/terraria__multidezes_ket_dimenzioban/